A hűtött szárító fő alkatrészeinek szerepe
1. Hűtőkompresszor
A hűtőkompresszorok a hűtőrendszer szívét alkotják, és a legtöbb mai kompresszor hermetikus dugattyús kompresszort használ. A hűtőközeg nyomását alacsonyról magasra emelve és folyamatosan keringtetve a rendszer folyamatosan belső hőt ad le a rendszer hőmérséklete feletti környezetbe.
2. Kondenzátor
A kondenzátor feladata, hogy a hűtőközeg-kompresszor által kibocsátott nagynyomású, túlhevített hűtőközeg-gőzt folyékony hűtőközeggé hűtse, amelynek hőjét a hűtővíz vonja el. Ez lehetővé teszi a hűtési folyamat folyamatos folytatását.
3. Párologtató
A párologtató a hűtveszárító fő hőcserélő eleme, és a sűrített levegőt erőszakkal lehűtik a párologtatóban, a vízgőz nagy részét lehűtik és folyékony vízzé kondenzálják, majd a gépen kívülre vezetik, így a sűrített levegő megszárad. Az alacsony nyomású hűtőközeg-folyadék az elpárologtatóban történő fázisváltás során alacsony nyomású hűtőközeg-gőzzé alakul, elnyeli a környező hőt a fázisváltás során, ezáltal lehűti a sűrített levegőt.
4. Termosztatikus expanziós szelep (kapilláris)
A termosztatikus expanziós szelep (kapilláris) a hűtőrendszer fojtómechanizmusa. A hűtveszárítóban az elpárologtató hűtőközegének ellátása és szabályozója a fojtómechanizmuson keresztül valósul meg. A fojtómechanizmus lehetővé teszi, hogy a hűtőközeg a magas hőmérsékletű és nagynyomású folyadékból bejusson az elpárologtatóba.
5. Hőcserélő
A hűtveszárítók túlnyomó többsége hőcserélővel rendelkezik, amely hőt cserél a levegő és a levegő között, általában egy csőszerű hőcserélő (más néven csőhéjas hőcserélő). A hűtveszárítóban a hőcserélő fő funkciója a sűrített levegő által hordozott hűtőkapacitás „visszanyerése” a párologtató általi lehűlés után, és a hűtőkapacitás ezen részének felhasználásával a sűrített levegőt magasabb hőmérsékleten, nagy mennyiségű vízgőzzel hűti (azaz a légkompresszorból kiáramló, a légkompresszor hátsó hűtője által lehűtött, majd levegővel és vízzel elválasztott telített sűrített levegő általában 40 °C feletti hőmérsékleten), ezáltal csökkentve a hűtő- és szárítórendszer fűtési terhelését és elérve az energiamegtakarítás célját. Másrészt a hőcserélőben lévő alacsony hőmérsékletű sűrített levegő hőmérséklete visszanyerhető, így a sűrített levegőt szállító csővezeték külső falán nem alakul ki „kondenzáció” a környezeti hőmérséklet alatti hőmérséklet miatt. Ezenkívül a sűrített levegő hőmérsékletének emelkedése után a szárítás utáni relatív páratartalom csökken (általában kevesebb, mint 20%), ami előnyös a fém rozsdásodásának megakadályozása szempontjából. Egyes felhasználóknak (pl. levegőleválasztó berendezésekkel) alacsony nedvességtartalmú és alacsony hőmérsékletű sűrített levegőre van szükségük, ezért a hűtveszárító már nem rendelkezik hőcserélővel. Mivel a hőcserélő nincs beépítve, a hideg levegő nem hasznosítható újra, és az elpárologtató hőterhelése jelentősen megnő. Ebben az esetben nemcsak a hűtőkompresszor teljesítményét kell növelni az energia kompenzálására, hanem a teljes hűtőrendszer többi alkatrészét (elpárologtató, kondenzátor és fojtószelep-alkatrészek) is ennek megfelelően kell növelni. Az energia-visszanyerés szempontjából mindig azt reméljük, hogy minél magasabb a hűtveszárító kipufogógáz-hőmérséklete, annál jobb (magas kipufogógáz-hőmérséklet, ami nagyobb energia-visszanyerést jelez), és a legjobb, ha nincs hőmérséklet-különbség a bemenet és a kimenet között. De valójában ezt nem lehet elérni, amikor a belépő levegő hőmérséklete 45 °C alatt van, nem ritka, hogy a hűtveszárító belépő és kimeneti hőmérséklete több mint 15 °C-kal eltér.
Sűrített levegős feldolgozás
Sűrített levegő → mechanikus szűrők → hőcserélők (hőleadás), → elpárologtatók → gáz-folyadék szeparátorok → hőcserélők (hőelnyelés), → kimeneti mechanikus szűrők → gáztároló tartályok
Karbantartás és ellenőrzés: a hűtveszárító harmatpont-hőmérsékletét tartsa nulla felett.
A sűrített levegő hőmérsékletének csökkentése érdekében a hűtőközeg párolgási hőmérsékletének is nagyon alacsonynak kell lennie. Amikor a hűtveszárító lehűti a sűrített levegőt, a párologtató bélés bordáinak felületén egy filmszerű kondenzátumréteg képződik. Ha a bordák felületi hőmérséklete a párolgási hőmérséklet csökkenése miatt nulla fok alá esik, a felületi kondenzátum megfagyhat, ilyenkor:
A. A párologtató belső tömlőbordájának felületére egy sokkal kisebb hővezető képességű jégréteg tapad, ami miatt a hőcsere hatékonysága jelentősen csökken, a sűrített levegő nem hűl le teljesen, és a nem megfelelő hőelnyelés miatt a hűtőközeg párolgási hőmérséklete tovább csökkenhet, és egy ilyen ciklus eredménye elkerülhetetlenül számos káros következménnyel jár a hűtőrendszerre nézve (például „folyadék összenyomódása”);
B. A párologtatóban a lamellák közötti kis távolság miatt, ha a lamellák befagynak, a sűrített levegő keringési területe csökken, súlyos esetekben pedig a levegő útja is elzáródik, azaz „jégdugulást” okoz. Összefoglalva, a hűtveszárító kompressziós harmatpont-hőmérsékletének 0 °C felett kell lennie. A túl alacsony harmatpont-hőmérséklet elkerülése érdekében a hűtveszárító energia-bypass védelemmel van ellátva (bypass szeleppel vagy fluoridos mágnesszeleppel). Amikor a harmatpont-hőmérséklet 0 °C alá csökken, a bypass szelep (vagy fluoridos mágnesszelep) automatikusan kinyílik (a nyílás megnő), és a kondenzálatlan, magas hőmérsékletű és nagynyomású hűtőközeggőz közvetlenül a párologtató bemenetébe (vagy a kompresszor bemeneténél lévő gáz-folyadék elválasztó tartályba) kerül, így a harmatpont-hőmérséklet 0 °C fölé emelkedik.
C. A rendszer energiafogyasztása szempontjából a párolgási hőmérséklet túl alacsony, ami a kompresszor hűtési együtthatójának jelentős csökkenését és az energiafogyasztás növekedését eredményezi.
Vizsgáld meg
1. A sűrített levegő bemenete és kimenete közötti nyomáskülönbség nem haladja meg a 0,035 MPa-t;
2. Párolgási nyomásmérő 0,4Mpa-0,5Mpa;
3. Nagynyomású nyomásmérő 1,2 MPa-1,6 MPa
4. Gyakran ellenőrizze a vízelvezető és csatornarendszereket
Műveleti probléma
1 Ellenőrizze indítás előtt
1.1 A csőhálózat összes szelepe normál készenléti állapotban van;
1.2 A hűtővíz szelepe nyitva van, a víznyomásnak 0,15-0,4 MPa között kell lennie, a víz hőmérséklete pedig 31Ċ alatt van;
1.3 A műszerfalon található hűtőközeg nagynyomású mérőjének és a hűtőközeg alacsony nyomású mérőjének kijelzései vannak, és alapvetően egyenlőek;
1.4 Ellenőrizze a tápfeszültséget, amely nem haladhatja meg a névleges érték 10%-át.
2 Indítási eljárás
2.1 Nyomja meg a start gombot, a váltóáramú kontaktor 3 perces késleltetéssel bekapcsol, majd elindul, és a hűtőközeg-kompresszor elkezd működni;
2.2 Figyelje meg a műszerfalat, a hűtőközeg nagynyomású mérőjének lassan körülbelül 1,4 MPa-ra kell emelkednie, a hűtőközeg kisnyomású mérőjének pedig lassan körülbelül 0,4 MPa-ra kell csökkennie; ekkor a gép normál üzemállapotba lépett.
2.3 Miután a szárító 3-5 percig működött, először lassan nyissa ki a bemeneti levegő szelepét, majd a kimeneti levegő szelepét a terhelésnek megfelelően, amíg a szárító el nem éri a teljes terhelést.
2.4 Ellenőrizze, hogy a bemeneti és kimeneti légnyomásmérők normálisak-e (a két mérőműszer közötti 0,03 MPa különbségnek normálisnak kell lennie).
2.5 Ellenőrizze, hogy az automatikus leeresztő megfelelően működik-e;
2.6 Rendszeresen ellenőrizze a szárító üzemi körülményeit, jegyezze fel a levegő bemeneti és kimeneti nyomását, a hideg szén magas és alacsony nyomását stb.
3 Leállítási eljárás;
3.1 Zárja el a kimeneti levegőszelepet;
3.2 Zárja el a beömlő levegő szelepét;
3.3 Nyomja meg a leállító gombot.
4 Óvintézkedések
4.1 Kerülje a hosszú ideig tartó terhelés nélküli működést.
4.2 Ne indítsa folyamatosan a hűtőközeg-kompresszort, és az óránkénti indítások és leállítások száma nem haladhatja meg a 6-ot.
4.3 A gázellátás minőségének biztosítása érdekében ügyeljen arra, hogy tartsa be az indítási és leállítási sorrendet.
4.3.1 Indítás: Hagyja a szárítót 3-5 percig működni, mielőtt kinyitja a légkompresszort vagy a bemeneti szelepet.
4.3.2 Leállítás: Először a légkompresszort vagy a kimeneti szelepet kapcsolja ki, majd a szárítógépet.
4.4 A szárító bemenetét és kimenetét összekötő csővezeték-hálózatban bypass szelepek találhatók, és a bypass szelepet működés közben szorosan le kell zárni, hogy elkerüljük a kezeletlen levegő bejutását a downstream levegővezeték-hálózatba.
4.5 A légnyomás nem haladhatja meg a 0,95 MPa-t.
4.6 A beszívott levegő hőmérséklete nem haladja meg a 45 fokot.
4.7 A hűtővíz hőmérséklete nem haladja meg a 31 fokot.
4.8 Ne kapcsolja be, ha a környezeti hőmérséklet 2°C alatt van.
4.9 Az elektromos vezérlőszekrényben az időrelé beállítása nem lehet kevesebb 3 percnél.
4.10 Általános működés, amennyiben a „start” és „stop” gombokat kezeli
4.11 A léghűtéses hűtveszárító hűtőventilátorát nyomáskapcsoló vezérli, és normális, ha a ventilátor nem forog, amikor a hűtveszárító alacsony környezeti hőmérsékleten működik. Ahogy a hűtőközeg nagynyomása növekszik, a ventilátor automatikusan elindul.
Közzététel ideje: 2023. augusztus 26.