A különbség a hűtött szárító és az adszorpciós szárító között

1. működési elv

A hideg szárító a fagyasztás és páramentesítés elvén alapul. A felső áramlásból származó telített sűrített levegőt a hűtőközeggel való hőcsere révén egy bizonyos harmatpont-hőmérsékletre hűtik, és egyidejűleg nagy mennyiségű folyékony vizet kondenzálnak, majd gáz-folyadék szeparátorral elválasztják. Ezenkívül a víz eltávolításának és szárításának elérése érdekében a szárító a nyomásingadozásos adszorpció elvén alapul, így a felső áramlásból származó telített sűrített levegő bizonyos nyomás alatt érintkezik a szárítószerrel, és a nedvesség nagy részét a szárítószer felszívja. A szárított levegő a mélyszárítás érdekében belép az alsó áramlási ágba.

2. Vízeltávolító hatás

A hideg szárító saját elve korlátozza a működését. Ha a hőmérséklet túl alacsony, a gép jégképződést okoz, ezért a gép harmatpont-hőmérsékletét általában 2–10 °C között tartják; mély szárítás esetén a kimeneti harmatpont-hőmérséklet -20 °C alá is csökkenhet.

3. energiaveszteség

A hideg szárító a hűtés célját hűtőközeg-sűrítéssel éri el, ezért nagyobb teljesítményű tápegységhez kell igazítani; a szívószárítónak csak az elektromos vezérlődobozon keresztül kell vezérelnie a szelepet, és a tápegység teljesítménye alacsonyabb, mint a hideg szárítóé, és az energiaveszteség is kisebb.

A hideg szárítónak három fő rendszere van: hűtőközeg, levegő és elektromos rendszer. A rendszer alkatrészei viszonylag összetettek, és a meghibásodás valószínűsége nagyobb; a szívószárító csak akkor meghibásodhat, ha a szelep gyakran mozog. Ezért normál körülmények között a hideg szárító meghibásodási aránya magasabb, mint a szívószárítóé.

4. Gázveszteség

A hideg szárító a hőmérséklet változtatásával távolítja el a vizet, és a működés közben keletkező nedvességet az automatikus leeresztőn keresztül vezeti el, így nincs légmennyiség-veszteség; a szárítógép működése során a gépbe helyezett szárítószert a vízfelvétel és telítés után regenerálni kell. A regeneratív gázveszteség körülbelül 12-15%-a.

Milyen előnyei és hátrányai vannak a hűtött szárítógépeknek?

előnyök

1. Nincs sűrített levegő fogyasztás

A legtöbb felhasználónak nincsenek túl magas követelményei a sűrített levegő harmatpontjával kapcsolatban. A szívószárítóval összehasonlítva a hidegszárító használata energiát takarít meg.

2. Egyszerűbb napi karbantartás

Nincsenek szelepalkatrészek kopása, csak időben tisztítsa meg az automatikus leeresztő szűrőt

3. Alacsony futási zaj

A sűrített levegővel felszerelt helyiségben a hideg szárítógép működési zaja általában nem hallható.

4. A hideg szárító kipufogógázában lévő szilárd szennyeződések tartalma kevesebb

A sűrített levegővel felszerelt helyiségben a hideg szárítógép működési zaja általában nem hallható.

hátrányok

A hidegszárító effektív levegőellátási térfogata elérheti a 100%-ot, de a működési elv korlátozása miatt a levegőellátás harmatpontja csak körülbelül 3°C-ot érhet el; minden alkalommal, amikor a beszívott levegő hőmérséklete 5°C-kal emelkedik, a hűtési hatásfok 30%-kal csökken. A levegő harmatpontja is jelentősen megnő, amit nagymértékben befolyásol a környezeti hőmérséklet.

Milyen előnyei és hátrányai vannak az adszorpciós szárítónak?

előnyök

1. A sűrített levegő harmatpontja elérheti a -70°C-ot

2. Nem befolyásolja a környezeti hőmérséklet

3. Szűrési hatás és a szennyeződések szűrése

hátrányok

1. A sűrített levegő fogyasztásával könnyebb energiát fogyasztani, mint egy hideg szárítógéppel

2. Az adszorbenst rendszeresen kell hozzáadni és cserélni; a szelep alkatrészei elkoptak és rendszeres karbantartást igényelnek.

3. A dehidratáló adszorpciós torony nyomáscsökkentésének zaját adja ki. A működési zaj körülbelül 65 decibel.

A fentiek a hidegszárító és a szívószárító közötti különbséget, valamint azok előnyeit és hátrányait mutatják be. A felhasználók a sűrített gáz minősége és a felhasználási költségek alapján mérlegelhetik az előnyöket és hátrányokat, és felszerelhetik a légkompresszornak megfelelő szárítót.


Közzététel ideje: 2023. augusztus 21.